A magabiztos önérvényesítés kincs lehet a kezünkben, hiszen amellett, hogy saját érdekeinket felszínre tudjuk juttatni, konfliktushelyezeteket akadályozhatunk meg vagy oldhatunk fel segítségével. De csak akkor válik kinccsé, ha igazán jól használjuk. A cikkben 5 tippet találsz, amelyek támogathatnak mindebben. Szokoli Bernadett cikke.
1. tipp: nem legyőzni kell!
Amikor önérvényesítő kommunikációról beszélünk, akkor egy tényt nagyon-nagyon fontos leszögezni: ez egyáltalán nem arról szól, hogy minden körülmények között saját akaratunkat érvényesítsük mindenen és mindenkin átgázolva. Nem azt jelenti, hogy lehengereljük a másik oldalt, meg sem hallgatva az onnan jövő hangokat. Azt jelenti, hogy képessé válunk arra, hogy saját igényeinket és érzéseinket felismerjük és ezt felszínre is juttassuk: vagyis a másik fél tudtára adjuk. Az önérvényesítésnél tehát nagyon fontos, hogy win-win szituációt alakítsunk ki, kompromisszumra törekedjük és nyitottak legyünk a másik féllel szemben.
2. tipp: fogalmazd meg érzéseidet!
Érzéseink megfogalmazását, érzelmi állapotunk leírását nem tanuljuk, éppen ezért olyan nehéz. Ha pedig nem tudjuk leválasztani az értékítéletektől, bírálatoktól, akkor elég könnyen kerülhetünk konfrontációba. Hogy jobban szemléltessem, íme egy példa: „Már megint későn jöttél haza!” Párkapcsolatban vagy éppen szülő és gyermek között ez a mondat bármikor elhangozhat, talán neked sem idegen. De mi ezzel a baj? Pontosan az, hogy a beszélő ahelyett, hogy az érzéseit fogalmazná meg, inkább mond egy szerinte helyén való, rosszalló állítást, amellyel megbánthatja a másik felet és bizony konfliktust is kezdeményez. De hogy jönnek ide az érzelmek? Nos, aki ezt a mondatot mondta, abban bizony érzelmek dolgoztak, mikor ezt megfogalmazta, csak nem biztos, hogy felismerte. Lehetett benne düh, harag, aggódás, félelem, keserűség. Azonban ezeket elhallgatja és csak egy számonkérő mondat hangzik el helyette. Hogyan lehetne másképpen mondani? Természetesen szövegkörnyezettől függ, de ezek is elhangozhattak volna:
„Aggódtam érted, azt hittem, hogy hamarabb érkezel.”
„Megbeszéltük, hogy moziba megyünk. Most csalódott vagyok, mert már nem fogunk odaérni.”
„Máskor kérlek, hívj fel, ha nem a szokott időben jössz.”
Ezekkel a mondatokkal ki tudjuk fejezni azt, hogy milyen érzés van bennünk. A példákban nincs értékítélet, tárgyilagosak tudunk maradni, tehát a másik felet nem bántjuk meg. Ráadásul támpontot, segítséget is adunk ahhoz, hogy a kommunikáció ne konfliktusba fulladjon.
3. tipp: ismerd fel igényeidet!
Az érzéseink mögött gyakran igények húzódnak meg. Például azért vagyok dühös rád, ha késel, mert szeretnék több időt tölteni veled, de a késés miatt erre nincs lehetőségem. Tehát az igényem is sérül. Azért is dühös lehetek, ha nem hallgatsz meg, mert igényem van arra, hogy bizonyos eseményeket, információkat, érzéseket megosszak veled.
Ha az érzéseink mögött meghúzódó igényeket is fel tudjuk ismerni, akkor már saját magunkkal szemben nyert ügyünk van és a másik fél irányába is higgadtabban, objektívebben kommunikálhatunk.
4. tipp: légy magabiztos!
Magabiztosság nélkül az önérvényesítés nem működik. Ez pedig a legnehezebben tanulható része az asszertivitásnak, hiszen önismeretet igényel. Az önbizalmunk, magabiztosságunk építése, erősítése komoly folyamat. Itt azért tartom fontosnak megemlíteni, mert aki nem rendelkezik megfelelő magabiztossággal, az mindig el fog akadni az önérvényesítésben. Érzéseid, igényeid felismerése mellett tehát arra is szükség van, hogy megfelelő képet alkoss magadról. Amint alá- vagy éppen túlbecsülöd magad a másik féllel szemben, máris megborul a kommunikáció egyensúlya, hiszen valamelyik felet ez védekezésre vagy éppen támadásra készteti. Azonban ha az énképed reális, akkor képes vagy arra, hogy egyensúlyban tartsd a kommunikációt.
A Magabiztos önérvényesítés – asszertivitás, mint életstílus Szikra kurzusban számos olyan gyakorlatot találsz, amely segít abban, hogy reális önképet alakíts ki saját magadról.
5. lépés ügyelj az arányokra!
A magabiztos önérvényesítés csak akkor lehet valódi varázsszer, ha az egyes alkotóelemeket jó arányban használod. Ha csak a saját igényeidre és érzéseidre fókuszálsz, akkor nem fogod felismerni azt, hogy a másik félnek mire van szüksége, tehát nem tudsz win-win szituációt kialakítani. Ha túl magabiztos akarsz lenni, akkor előfordulhat, hogy bizonyos körülményeket már biztos tényként kezelsz, ami ahhoz vezethet, hogy érzelmeid átveszik feletted a hatalmat. Ha határaidat túl szűken húzod meg, vagyis mindig élsz a nemet mondás lehetőségével, akkor egy idő után nagyon elutasítónak tűnhetsz mások szemében. Ha pedig mindenáron figyelembe akarod venni a másik igényeit, akár belecsúszhatsz abba a hibába, hogy a sajátjaidról megfeledkezel. A magabiztos önérvényesítésben tehát az arányok lényegre törő szerepet töltenek be.
Összességében elmondhatom, hogy én továbbra is varázsszernek tartom a magabiztos önérvényesítő kommunikáció ismeretét. Azonban amikor gyakorlod, akkor ne csak magadra, hanem környezetedre, környezeted reakcióira is fókuszálj. Ezek segíthetnek abban, hogy megtaláld a helyes arányt.
Ezt a cikket is olvasd el: Hogyan tedd az asszertivitást életstílusoddá?
Találd meg a neked való kurzust és fejleszd magad kreatívan!
